Polimorfizmus

Polimorfizmus egy olyan fogalom, amely több tudományágban használatos a különböző formák vagy megnyilvánulások megnevezésére. Eredetét a görög poly „sok” és morphe „forma” szavakból származik, és általában arra utal, hogy egy rendszerben több, egymástól jól meghatározható forma létezik.

Biológiában polimorfizmus akkor fordul elő, amikor egy faj populációjában két vagy több diszkrét fenotípus található. Ezek genetikai polimorfizmusokra is utalhatnak, például különböző allélváltozatok vagy kromoszomális variációk miatt. Gyakran említett példák a színmorfák, méret- vagy viselkedésbeli variánsok. A polimorfizmus gyakran kiegyensúlyozott választás vagy gyakoriságfüggő szelektálás révén marad fenn a populációban. Fontos megkülönböztetni a polifenizmustól, ahol a megnyilvánulásokat környezeti tényezők váltják ki.

Kémiai és kristályosztályozási értelemben a polimorfizmus azt jelenti, hogy ugyanannak a vegyületnek több kristályos formája létezhet, eltérő kristályrácsszerkezettel. A legismertebb példák a szén allotróp formái: grafit és gyémánt, de a gyógyszeriparban a különböző polimorf formák befolyásolják oldhatóságot, stabilitást és biohasznosíthatóságot.

Számítógéptudományban a polimorfizmus olyan tulajdonság, amely lehetővé teszi, hogy egy objektum több formában viselkedjen. Három fő típusa: ad hoc polimorfizmus (függvény- vagy operátoreoverloading), parametrikus polimorfizmus (generikus típusok) és az inklúzión vagy származtatáson alapuló polimorfizmus.

Előnyök közé tartozik a kódok újrafelhasználhatósága és bővíthetőség, hátránya pedig a nyelvi komplexitás és a kiszámíthatatlanság.