Particionálás

Particionálás olyan módszer vagy állapot, amely során egy halmazt diszjunkt részekre bontunk úgy, hogy az összes rész összege a teljes halmaz legyen. A részeket blokkoknak vagy csoportoknak is nevezhetjük; a részek belső elemei között nincs átfedés, és minden elem pontosan egy részhez tartozik.

A matematika területén a particionálás egy partíció, amely diszjunkt részek gyűjteménye, melyek összege adja a kiinduló halmazt. Minden két elem csak akkor tartozik ugyanabba a blokkba, ha az adott ekvivalencia reláció szerint ekvivalensek. Az n elemű halmaz partícióinak számát Bell-szám B_n adja.

Informatikában a particionálás a rendszerek és adathalmazok felosztását jelenti. Adatbázisoknál tartomány-, lista- és hashalapú particionálást alkalmaznak annak érdekében, hogy a lekérdezések gyorsabbak legyenek és a karbantartás könnyebb legyen. A lemez- vagy fájlrendszeri környezetben is gyakori a particionálás: a tárolóhely logikai egységekre bontása megkönnyíti a méretezést, a hibatűrést és a párhuzamos feldolgozást. Előnyök közé tartozik a terhelés megosztása és a skálázhatóság, míg hátrányai között megjelenhet a tervezés és karbantartás komplexitása, valamint az adatkoherencia fenntartásának kihívásai.