Oxigén

Oxigén (kémiai szimbólum: O; atommáma: 8) egy kémiai elem, a nemfémek közé tartozik, amely a Földön rendkívül elterjedt. Természetes formája a diatomikus O2 molekula, amely két oxigénatomot tartalmaz. A levegő körülbelül 21%-át teszi ki, és nélkülözhetetlen az élőlények energiafelhasználásához: a celluláris respiráció során az oxigén az ATP-termeléshez szükséges oxidációs reakciókat lehetővé teszi.

Fizikai és kémiai tulajdonságok: az oxigén színtelen, szagtalan és íztelen gáz. Erősen oxidáló tulajdonságú, ezért fontos szerepet játszik égésben és különféle oxidációs reakciókban. Az oxigénnek van allotróp módja is: az O3, azaz ózon, amely a sztratoszférában található és a napfény hatására keletkezik, védelmet nyújt a UV-sugárzás ellen.

Előállítás és felhasználás: iparban leggyakrabban levegő kriogén desztillációjával vagy víz electrolízisével nyerik. Széleskörű felhasználást találnak benne az acél- és üveggyártásban, a kémiai oxidációkban, valamint orvosi oxigént is adnak inhalációs terápiákhoz.

Történelem és név: a felfedezését 1774-re hozzák Joseph Priestley-hez és Carl Wilhelm Scheele-hez, a név pedig Antoine Lavoisier nevéhez fűződik. Az oxigén neve görög eredetű: oxys (sav) és genes (képző), a kifejezés a régi elképzelésre utal, miszerint az oxigén savakat képez.