Nikkelbevonatok

A nikkelbevonatok olyan vékony réteg nikkel, amelyet hordozófelületére galvanikus (elektroplakálás) vagy elektroless (kémiai) eljárásokkal visznek fel. A bevonat célja a felület védelme, kopásállóság növelése és gyakran esztétikai módosítás is. A hordozó lehet acél, alumínium, réz vagy műanyag, és a feldolgozás szakterülete szerint különféle ipari alkalmazásokat szolgál.

Az alapvető módszerek közé tartozik az elektroplakálás és az elektroless nikkel bevonatolás. Elektroplakálás során nikkel-sókat tartalmazó oldatban vezetjük át az áramerőt; elektroless bevonatolás esetén külső áram nélkül kémiai redukcióval történik a kiválasztás. Gyakori ötvözetek a nikkel-foszfor és a nikkel-bór, melyek foszfor- vagy bórtartalmuktól függően keményebbek és jobb korrózióállóságot mutatnak. A bevonattípus lehet fényes vagy matt, és a vastagság a feladattól függ.

Jellemző tulajdonságai közé tartozik a javított korrózióállóság, a megnövekedett kopás- és hőállóság, valamint a felületi vezetőképesség. A kemény nikkel bevonatok (általában nikkel-foszfor) gyakran hőkezelhetőek a még jobb kopásállóság érdekében. Az egyenletes vastagság és a mély geometriai részekben történő lefedés előnyös, különösen összetett formák esetén.

Alkalmazási területek közé tartoznak az autó- és gépipari alkatrészek, például csapágyak és fogaskerekek, szerszámok, elektromos csatlakozók, forma- és öntőműveknek bevonatai, valamint elektronikai komponensek. Nikkelbevonatok használata gyakori a korrózióvédelmét és kopásállóságát igénylő környezetekben.

Előkészítés és minőségbiztosítás nélkülözhetetlen: a felület előkészítése, tisztítása és a tapadás ellenőrzése alapfeltételek. A gyártási fürdők környezetvédelmi és biztonsági előírásai fontosak; egyes folyamatok cyanid-alapú oldatokat tartalmaznak, de a cyanid-mentes technológiák egyre inkább elterjednek.