Nevezéktan

Nevezéktan, vagy onomastika, a nevek jelenségeinek tudománya. Ez a terület a személynevek és földrajzi nevek (továbbá az egyéb típusú elnevezések) eredetét, formáját, jelentését, használatát és társadalmi funkcióit vizsgálja. Célja megérteni, hogyan alakulnak a nevek a nyelvben és a kultúrában, és hogyan tükrözik történelmi eseményeket, migrációkat, identitásokat és a társadalmi viszonyokat.

Főbb ágai közé tartozik a személynevek (anthroponymy/személynevek) vizsgálata és a földrajzi nevek (toponymy). Ezeken kívül foglalkozik etnonymekkel vagy demonymákkal, a névformák képzésével, jelentésváltozásokkal, névadási szokásokkal és a névváltozásokkal kapcsolatos folyamataival. A nevezéktan témái között szerepelhetnek a névadási rendszerek történeti változásai, regionális mintázatok, vallási és nyelvi hatások, valamint a névhasználat társadalmi és identitás-megnyilvánulásai.

Módszerei többnyire történeti-linguisztikai elemzések, forráskutatás (írott és kéziratos anyagok, térképek, közigazgatási nyilvántartások), korpusz- és adatbázis-alapú vizsgálatok, valamint szociolingvisztikai megközelítések. A nevezéktan gyakran interdiszciplinárisan működik együtt nyelvészettel, néprajzzal, történettudománnyal és regionalis kultúrakutatásokkal.

A terület fontos mind a tudományos kutatásban, mind a gyakorlatban: genealogiai munka, történeti nyelvészet, kulturális és jogi tanulmányok például a nevek történetének rekonstruálásában, jelentésének értelmezésében és a névadási gyakorlatok megértésében.