Nedvességtartalma

Nedvességtartalma egy anyagban található víz mennyisége. Gyakran a nedvesség tömegszázalékában fejezik ki a teljes tömeggel viszonyítva, vagy szárazanyaghoz viszonyított nedvességtartalomként (dry basis, db). A nedvességtartalom és a vízaktivitás (aw) közötti különbség: a nedvességtartalom a benne lévő víz mennyiségét mutatja, míg a vízaktivitás azt jelzi, mennyire áll rendelkezésre ez a víz mikroorganizmusok növekedéséhez.

Mérési módszerek: Legáltalánosabb a gravimetriai szárítás, ahol a mintát a meghatározott hőmérsékleten kiszárítják, és a veszteségként mért víz adja meg a nedvességtartalmat. Specifikusabb esetekben Karl Fischer-titrálás, infravörös nedvesség-analizátor vagy kapacitív és optikai módszerek használhatók. Szabványok szerint élelmiszerekre, faanyagokra, talajra és egyéb anyagokra külön eljárás van érvényben.

Jelentősége: Megfelelő nedvességtartalom biztosítása nélkülözhetetlen a minőség, a stabilitás és a fogyasztói biztonság szempontjából. Túl nagy nedvesség mikrobiális romlást, penészedést eredményezhet; túl alacsony pedig ridegséget, súlycsökkenést vagy károsodást okozhat.

Alkalmazási területek: élelmiszeripar és élelmiszer-készítés, fa- és építőanyag-ipar, textil és mezőgazdasági talajok. A nedvességtartalom gyakran összefügg a végtermék jellemzőivel, például ízlelhetőséggel, állaggal és eltarthatósággal.

Lásd még: víztartalom (nedvesség), vízaktivitás.