Memóriafolyamatok

Memóriafolyamatok a kognitív pszichológia és a neurológia központi témái, amelyek az információk kódolását, tárolását és felidézését érintik. A kódolás során a szenzoros beérkező adatokból egységes reprezentációk alakulnak ki; a kódolás típusa — vizuális, auditív vagy szemantikus — meghatározza, mennyire lesz könnyű később felidézni az információt. A tárolás, vagy konszolidáció, során a nyomok stabilizálódnak és hosszabb távon megőrződnek; ez a folyamat gyakran alvás közben történik.

Felidézés alatt a memória tárolt információinak előhívása történik, lehet szabad vagy vezető kérdések segítségével. A memóriát gyakran három fő részre bontják: érzéki memória, rövid távú/munkamemória és hosszú távú memória. A hosszú távú memória belsőleg két fő részre osztható: deklaratív (explicit) memória és implicit memória; előbbi tovább bontható episodikus és szemantikus memóriára, utóbbi pedig procedurális memória és más készségek.

Az agyi alapok közé tartozik a hippocampus és a mediális temporális lebeny, amelyek a konszolidációért és a deklaratív memória felidézéséért felelősek. A prefrontális kortex a memória-gondolkodási és kontrollfolyamatokat támogatja; a bazális gangliák és a cerebellum pedig a procedurális és motoros memóriában játszanak szerepet.

Folyamatait befolyásolják külső tényezők, például az interferencia és a felejtés. Az alvás, a figyelem és a gyakori ismétlés erősíti a konszolidációt és a későbbi felidézést. A memóriafolyamatok megértése hozzájárul az oktatáshoz, a tanulási stratégiák fejlesztéséhez és a klinikai állapotok jobb megértéséhez, például amnéziában vagy demenciában.