felejtés

Felejtés (forgetting) a kognitív folyamat, amely során egy információ vagy tapasztalat elérhetetlenné válik vagy nem idézhető fel. A szó a mindennapi nyelvben a rövid vagy hosszú távú emlékek kiesésére utal, de utalhat a figyelem elhanyagolására vagy mellőzésére is. A felejtés nem csupán az emlékezet törlését jelenti: több tényező együttese vezethet hozzá, például a kódolás hiányossága, az idő múlása és a különböző emlékek közötti interferencia.

Az elméletek szerint a felejtés mögött több mechanizmus állhat. A decay vagy nyomok elhalványodása szerint a memória lassú megőrzésének problémája állhat. Az interferencia során más információk akadályozzák a visszahívást; lehet proaktív (korábbi információk) vagy retroaktív (újabb információk). A visszahívási nehézség vagy hiányzó visszahívási utalójelek szintén feledéshez vezethet. Emellett a motivált felejtés a fájdalmas vagy zavaró emlékek elnyomását is magában foglalhatja. Gyakran az is előfordul, hogy az információt egyszerűen nem kódolták megfelelően.

Az agyban a hippokampusz és a prefrontális kortex kulcsszerepet játszanak a memóriaképzésben és a visszahívásban. A memória konszolidációja, különösen alvás közben, erősíti a nyomokat és csökkenti a felejtés mértékét. Idősebb korban a felejtés gyakoribb, és bizonyos neurodegeneratív állapotok is fokozhatják.

Gyakorlati szempontból a felejtés megértése segíti a tanulást: a tervezett, időben elosztott ismétlés és a visszahívásra épülő gyakorlás hatékonyabb lehet, mint hirtelen, hosszú tanulási ütközetek. A felejtés természetes része az emlékezet működésének.