Megnevezések

Megnevezések (megnevezés formái) a valóságban létező dolgok, személyek vagy fogalmak címkéi és referenciái. A megnevezés a dolog és a hozzá kapcsolódó jelentés közötti kapcsolatot kifejező nyelvi egység. Eredetileg a „név” szóból és a képző „meg-” felhasználásából származik, és a cselekvésre utal: valaminek nevet adni vagy címkézni.

Megnevezések sokféle típusát különböztetjük meg: általános megnevezések (köznyelvi nevek), helynevek (toponymák), személynevek, márkanevek, valamint tudományos vagy technikai megnevezések (például binominális nomenklatúra). A típusok között a formalitás és a nyelvi kontextus szerint eltérések vannak.

A tudományos megnevezések célja a nemzetközi érthetőség; a biológiában például faj- és nemzetségnév a latin neveket használja. A megnevezés szabályait országonként vagy tudományterületenként kodekek írják elő (például ICN, ICZN).

Toponimikában a megnevezések gyakran történelmi vagy kulturális tartalmat hordoznak, és társadalmi identitást is tükröznek. A név megőrzése vagy megváltoztatása politikai vagy kulturális tényezők szerint történhet, például átnevezésekkel.

Nyelvi szempontból a megnevezések lehetnek állandó fajtái; szerepük sokféle: főnevek, melléknevek vagy tituluszok is lehetnek, és a használatban változhatnak a kontextustól függően.

Példák: általános megnevezésként „kutya”, helynévként „Budapest”, tudományos megnevezésként „Homo sapiens”.