Kromatidái

Kromatidái a megkettőződött kromoszómák két azonos másolatai. Egy kromoszómának az S-fázisban végbemenő replikációja során keletkeznek, és a centromernél kapcsolódva egymáshoz a testvérkromatidáknak nevezett részeket alkotják. A kromatidák genetikai információja többnyire azonos; a replikáció során csak ritkán fordulhat elő mutáció. A kromatidáknak részei a DNS-szálak és a fehérjéket is tartalmazó kromoszomális struktúra, a centromere pedig a kötődést és a kinetokoron keresztüli mikrotubulus-kötődést szabályozza.

A sejtosztódásban a kromatidái kulcsfontosságú szerepet játszanak a genetikai anyag pontos megosztásában. Mitózisban a profázis–metafázis során a testvérkromatidák a centromereknél kötődnek kinetokorokhoz és együttesen mozognak a befogadó tengely felé. Az anafázisban a cohesin fehérjék kioldódnak, így a testvérkromatidák elválnak, és külön kromoszómákká válnak, melyek a sejt pólusai felé húzódnak. A telofázisban és citokinézisben ezek a kromoszómák külön-külön megtelepednek az érintett sejtmagban.

Meiózisban a kromatidái viselkedése két osztódási körben történik. Az első osztódásban a homológ kromoszómák válnak szét, a testvérkromatidák gyakran még együtt maradnak; a második osztásban pedig a testvérkromatidák válnak szét, így minden utódsejt a felét hordozza a kiinduló kromoszómák genetikai információjának.

Összefoglalva, kromatidái alapvető elemei a kromoszómán belüli replikációs példánynak, és szerepük a pontos genetikai öröklésben elengedhetetlen.