Kizsákmányolása

Kizsákmányolása, vagy kizsákmányolás, olyan gazdasági és társadalmi jelenség, amely során egy entitás a másik munkáját vagy erőforrásait aránytalanul nagy haszonszerzés érdekében hasznosítja. A jelenség középpontjában a hatalmi egyensúly eltolódása áll: aki irányítja az erőforrásokat vagy a munka feltételeit, gyakran jogi vagy szerződéses eszközökkel korlátozza a kizsákmányolt fél lehetőségeit és érvényesítési lehetőségeit.

Formái közé tartozik a rendkívül alacsony bérezés, hosszú vagy veszélyes munkaidő, rossz vagy egészségtelen munkakörülmények, a fizetések rendszeres vagy végrehajtási késéssel történő elmaradása, valamint a beszállítói láncban rejtett kizsákmányolás és erőforrások kizsákmányolása (például természeti erőforrások túlzott kiaknázása). Gyakori mechanizmusok a jogszabályok megkerülése, a munkavállalók szerződéses kiszolgáltatottsága, adósságkötő kölcsönök és a kollektív jogok korlátozása.

Historikus és modern kontextusban egyaránt megjelenik. A gyarmatbirodalmak idején a természeti erőforrások és munka kiszipolyozása a világgazdasági felépítés egyik alappillére volt, míg az ipari forradalom és a kapitalista fejlődés során is nyomai maradtak. Ma globalizáció és nemzetközi beszállítói láncok mellett gyakori a migráns dolgozók jogainak védtelensége, a nemek közötti egyenlőtlenségekhez kötödő kizsákmányolás és a környezeti externáliák kizsákmányolása.

Válaszok közé tartoznak a nemzetközi és nemzeti munkajogi normák, például az ILO alapelvei, minimálbér és munkavédelmi szabályozások, valamint a szakszervezeti és civil társadalmi ellenőrzés. A vállalati beszállítói láncok átláthatóságának fokozása és a felelősségvállalási programok célja, hogy a kizsákmányolás kockázata csökkenjen, és a munkavállalók jogai jobban érvényesüljenek.