Kiindulóponttorzítás

Kiindulóponttorzítás olyan jelenség, amely akkor merül fel, amikor egy iteratív optimalizációs vagy becslési eljárás kiindulópontja vagy kiinduló paraméterkönyvtára hatással van a végső megoldásra vagy a becslésre. Gyakori a nem konvex problémák esetén, ahol a célfüggvény több helyi minimumot tartalmaz; ilyenkor a kezdőértékek alapján az algoritmus eltérő utakat járhat be, és különböző lokális minimumokhoz juthat. Bizonyos körülmények között még konvex problémáknál is megfigyelhető torzítási hatás annak érdekében, hogy az algoritmus gyorsabban konvergál, vagy numerikus sajátosságok miatt más megoldáshoz vezethet.

Oka lehet a problémakör geometriája (többszörös lokális minimumok vagy sík részek), a becslési felület szerkezete (ürő lokációk, gyenge identifikálhatóság), illetve az alkalmazott iterációs technika sajátosságai (lépéshossz, momentum, szabályozás). Problémát okozhat továbbá zajos adatok, rossz skálázás vagy nem megfelelő regulárizáció is, amelyek torzíthatják az útvonalat a keresett megoldáshoz képest.

Következmények között szerepelhet a kiegyensúlyozatlan vagy különböző eredményekre vezető konvergencia, a becslés bias-e, lassabb konvergencia vagy akár helyi minimumba ragadás. Megelőzésére és mérséklésére gyakran alkalmaznak többindításos vagy randomizált megközelítéseket, okos inicializálási stratégiákat (például k-means++-hoz hasonló), globális optimalizációs módszereket, regulárizációt, adathalmaz- skálázást és priorokat alkalmazó Bayes-i megközelítéseket.