Internalizáció

Az internalizáció (internalizálás) olyan folyamat, amely során egy személy külső társadalmi normákat, értékeket és szabályokat belsővé tesz, és ezek motiválják viselkedését még külső kényszer nélkül is. Ennek eredményeként a társadalmi elvárások részévé válik az egyén önképének és döntéseinek alapja.

Mechanizmusai közé tartozik a társadalmi tanulás, a szocializáció során történő internalizálódás, valamint a kognitív és identitásfejlődés folyamata. Elméleti megközelítései közé tartoznak a Freudi hagyományban a szuper-ego internalizációja, a kognitív- és viselkedésalapú nézetek, valamint a Bourdieu által kidolgozott habitus és a Kohlberg/Piaget-féle morálkifejlődés.

Jellemző példák: gyerekek megtanulják, hogy megálljanak a zebránál, tiszteletet tanúsítsanak, vagy hogy betartsák a munkahelyi szabályokat. A belsővé tett normák hosszú távon is irányítják viselkedésüket külső kontroll nélkül, és fontos szerepük van az identitás kialakulásában.

Kritikák és korlátok: az internalizáció néha a társadalmi egyenlőtlenségek és előítéletek reprodukciójához járulhat, és lehet ellenállás vagy kritikus tudat hiánya is. Kulturálisan és egyénileg eltérő, ezért nem univerzális jelenség.

Alkalmazási területek: pszichológia, szociológia, oktatás és szervezet- vagy közpolitika. A kutatásban gyakran kérdőívek, interjúk és megfigyelés révén vizsgálják, hogy mely normák internalizálódtak, és ezek hogyan befolyásolják a viselkedést.