Immunosuppresszánsok

Immunosuppresszánsok, más néven immunszuppresszív gyógyszerek, olyan gyógyszerek, amelyek gátolják az immunrendszer aktivitását. Ezeket a gyógyszereket elsősorban szervátültetések után alkalmazzák a kilökődés megelőzésére, mivel az immunrendszer természetesen idegennek tekinti az átültetett szervet és megtámadja azt. Az immunosuppresszánsok segítenek abban, hogy az immunrendszer kevésbé legyen aktív, így az átültetett szervet nem tekintik fenyegetésnek.

Ezek a gyógyszerek alkalmazhatók olyan autoimmun betegségek kezelésére is, ahol az immunrendszer tévesen a szervezet saját szöveteit támadja meg. Ilyen betegségek lehetnek például a rheumatoid arthritis, a lupus vagy a Crohn-betegség. Az immunosuppresszánsok csökkentik az immunrendszer túlzott aktivitását, így enyhítve a gyulladást és a szövetkárosodást.

Az immunosuppresszánsok azonban jelentős mellékhatásokkal járhatnak. Mivel gátolják az immunrendszert, növelik a fertőzések iránti fogékonyságot. Ezen kívül befolyásolhatják a vese-, a máj- és a csontvelő működését is. A gyógyszerek szedése során szoros orvosi felügyelet szükséges a mellékhatások monitorozása és a dózis beállítása érdekében. A leggyakrabban használt immunosuppresszánsok közé tartoznak a kalcineurin-gátlók (például ciklosporin, takrolimusz), az antiproliferatív szerek (például azatioprin, mikofenolát-mofetil) és a szteroidok.