Hozamgörbe

Hozamgörbe a kötvények különböző lejáratainak hozamát ábrázoló grafikon, amely a hozamok és a futamidő közötti összefüggést mutatja. Gyakran az államadósság hozamainak görbéjéről beszélünk, mert ezek a legfontosabb, általában likvid és viszonylag alacsony kockázatú futamidőkhöz kapcsolódó hozamokat reprezentálják. A görbe létrejöhet a piac által jegyzett kötvények lejárati adataiból, és a hozamok időtáv szerinti sorrendje alapján rajzolható meg.

Az alakja szerint három fő típusról beszélünk: normál (eredetileg emelkedő, hosszabb lejáratokhoz magasabb hozam társul), inverz (rövid lejáratokon magasabb hozam, mint hosszú távon) és lapos. A normál görbe általában gazdasági növekedés és inflációs nyomás várhatóágait jelzi; az inverz görbe gyakran recessziós kilátásokat is felvet, míg a lapos görbe bizonytalanságot vagy egy átmeneti változást jelez.

Építése során a hozamgörbe a különböző lejáratú kötvények hozamait rendezi egymás mellé. A futamidő és a hozam kapcsolata alapján értelmezhető a piac várakozása a jövőbeni kamatpolitikáról, inflációról és növekedésről. A görbe alakját befolyásolja a monetáris politika, a fiskális intézkedések, a piaci likviditás és a kereslet-kínálat különbségek.

Használat szempontjából a hozamgörbe jelzéseket ad a befektetőknek a kötvényárazásról, a gazdasági kilátásokról és a monetáris politika irányáról. Ugyanakkor korlátai is vannak: a hozamokat nemcsak a futamidő, hanem a hitelkockázat, likviditás és kínálat befolyásolja, így a görbe önmagában nem perfekcionista előrejelző eszköz.