Hegyláncok

Hegyláncok (hegyláncrendszerek) olyan hosszú, keskeny hegyvonulatok, amelyek összefüggő magaslati teret alkotnak. Gyakran a földkéreg hosszanti mozgásai, lemeztömbök ütközése és összenyomódása következtében keletkeznek: a kőzetek felnyomódnak, megfeszülnek és kiemelkednek, s így létrejön egy gerincsor. A kialakulás során a kőzetek összetétele változatos lehet: üledékes, metamorf vagy magmás.

A hegyláncok jellemzői közé tartozik a hosszú, keskeny arány, a jellegzetes gerincvonulatok és a hozzájuk kapcsolódó mély völgyek. A formát és hosszát a törések, a tektonikai felhajlások és a felszín eróziója határozza meg. Gyakran keresztezik gleccserek, illetve hágók és átjárók alakítják a megközelíthetőséget. A különböző kőzetek és éghajlati viszonyok együttese változatos tájképeket eredményez.

A hegyláncok a Föld minden kontinensén megtalálhatók; közismertebb példáik közé tartozik az Alpok, a Pireneusok, a Kárpátok, a Himalája és a Skandináv-hegység. Európában a hegyláncok gyakran az északnyugati–délkeleti-tengely mentén helyezkednek el, így a Kárpátok íve is összetett hálózatot ad ki. A hegyláncok fontos szerepet játszanak a vízgyűjtésben, az élővilágban és a gazdaságban, például erőforrásokkal és turizmussal.