Határozószó

Határozószó, vagy adverb, a mondatrésznek olyan szófaja, amely cselekmények vagy állapotok körülményeit fejezi ki. Jellemzően időt, helyet, módot vagy fokot ad meg, és általában a főigét, mellé igéket vagy más határozószót módosítja. Kérdésekre válaszolva is megjelennek: mikor? hol? hova? milyen módon? milyen mértékben? A határozószók ragozás nélkül állnak, de fokozásuk lehet: gyorsan, gyorsabban, leggyorsabban.

Fajtái közé tartoznak például az időhatározók (például most, akkor, azóta), a helyhatározók (itt, ott, haza), a módhatározók (gyorsan, óvatosan, pontosan) és a fokhatározók (még, nagyon, teljesen). Gyakran alapszavakból képződnek, például az "gyors" melléknév adhatja az "gyorsan" határozószót, de előfordulhatnak önálló, független szóképzetek is, amelyek így vagy úgy kapcsolódnak a mondathoz. A határozószók elsősorban szerkesztésben betöltött körülmény megjelölő szerepük miatt fontosak.

A határozószók és a névutók/előljárószók közti különbség abban van, hogy a határozószók önmagukban is körülményt adnak, míg az előljárószók általában egy főnévvel együtt fordulnak elő egy előljárós viszonyt kifejezve (például a házban vs. a házban lakik). A határozószók gyakran a mondat elejére vagy közepére kerülnek, és helyzetet adnak a cselekvéshez, vagy módosítják a mondat egészét, nem pedig csak egy névhez kapcsolódnak.

Különösen fontosak a nyelvhasználatban, mert pontosan meghatározzák az esemény idő- és térbeli kereteit, a beszéd hangsúlyait és a mondat stílusát. A helyes használat segíti a mondatok érthetőségét és a kifejezőerőt.