Hatáskörök

Hatáskör, illetve hatáskörük a jogi nyelvben arra a képességre és felhatalmazásra utal, amelyet egy személy vagy szervezet jogszabályokban kapott meghatározott ügyekben jogszerű döntéshozatalra és eljárásra. A hatáskör tehát azt határozza meg, ki mit tehet és milyen ügyekben járhat el. A hatáskörük szó a többes számhoz tartozó birtokos névmás, amely azt jelenti, hogy több entitásra vonatkozó „képességről” beszélünk.

A hatáskörök típusai között szerepelnek területi (territóriális) hatáskörök, amelyek egy adott földrajzi területre vonatkoznak (például egy önkormányzat feladatai a saját településén belül), és funkcionális (témakör) hatáskörök, amelyek egy adott szakterületet érintenek (például oktatásügy vagy közbiztonság). Együtt beszélhetünk kizárólagos, megosztott és átruházható hatáskörökkel is. A hatáskörök feladat- és jogkörmegosztásának részleteit a jogszabályok határozzák meg.

Hatásköröket jogszabályok, elsősorban az alkotmány és törvények, illetve gyakran kormányrendeletek és belső szabályzatok írják elő. Ezek a normák meghatározzák, hogy mely szerv jogosult dönteni egy adott ügyben, és milyen eljárási szabályokat kell alkalmazni. Vitás kérdésekben a hatáskörök tisztázása jogi fórumon történik, például közigazgatási vagy bírósági úton. Előfordulhat hatáskör-átcsoportosítás vagy hatáskörmegosztási megállapodás, ha két szerv illetékessége ütközik. A mindennapi nyelvben a hatáskörük kifejezést akkor használjuk, amikor több intézmény hasonló feladatkörrel rendelkezik, és feladat- vagy jogkörük megoszlik vagy átmenetileg átruházásra kerül.