Hatásköröket

Hatásköröket, vagy hatáskört (singular hatáskör) a jogi és közigazgatási nyelvben az adott szervre vagy személyre ruházott jogosultságok és döntési jogkörök összességét értjük. Ezek meghatározzák, ki milyen ügyben hozhat joghatással járó döntéseket, és milyen határok között járhat el. A hatáskört általában jogszabályok vagy belső normák határozzák meg, és gyakorlását gyakran feltételekhez vagy eljárási szabályokhoz kötik.

A hatáskörök fajtái közé tartoznak a generalizált vagy általános hatáskörök, amelyek egy szervet széles körű feladatok ellátására jogosítanak, valamint a kizárólagos hatáskörök, amelyek bizonyos ügykörökre vagy szakterületekre korlátozzák a jogkört. Emellett beszélhetünk átruházott hatáskörökről is, amikor egy magasabb szintű szerv részben hatáskörét alárendelt szervre ruházza át. Tipikus példák: a törvényhozó hatáskör a jogszabályalkotásra; a végrehajtó hatáskör a jogszabályok végrehajtására és államigazgatási döntések meghozatalára; az igazságszolgáltatás hatásköre a jogviták eldöntése.

A hatáskörök megosztása a hatalmi ágak szétválasztásának elvéből fakad, amely a közhatalom korlátozását és a hatalmi szervek egymás ellenőrzését célozza. Emellett a helyi önkormányzatokat érintő hatáskörök a helyi közösségek autonómiáját biztosítják és lefektetik, milyen ügyekben hozhatnak helyi rendeleteket vagy gyakorolhatnak adó- és költségvetési jogosultságokat. Túllépésük jogkövetkezményekkel járhat, és ügyekben felülvizsgálat alá vonhatók.