Halálozások

Halálozások az „halálozás” szó többes száma. A demográfiában és statisztikában ez a kifejezés a népességen belüli, meghatározott időszakban bekövetkezett halálesetek számát, illetve a halál jelenségét írja le. A halálozások elemzése lehetővé teszi a mortalitás szintjének, trendjeinek és csoportok közötti különbségeinek vizsgálatát.

Az „halálozás” szó a halál szóból képzett, az „-ozás” képzővel, amely cselekvést vagy folyamatot jelöl. A „halálozások” tehát szó szerint a halál eseményeit jelenti. A kifejezés gyakori a hivatalos statisztikákban, az epidemiológiában, a közegészségügyben és a történeti feljegyzésekben.

Statisztikailag a halálozás gyakran megjelenik mint halálozási ráta, amely a halálesetek számát 1,000 vagy 100,000 lakosra számítva éves időszakban adja meg. Az adatok forrása lehet a vital statisztika, a polgári nyilvántartás vagy a népességkutatások. Kapcsolódó mutatók a várható élettartam és az élet-táblázatok. A minőség érdekében fontos a halálozások összegyűjtésének pontossága és a halálok kódszámozásának megbízhatósága.

A halálozások alakulását befolyásolják a korstruktúra, a betegségek előfordulása, a balesetek, az egészségügyi ellátás minősége és a társadalmi-gazdasági tényezők. A fejlett országokban általában a mortalitási ráta csökken, miközben a teljes halálozási szám a népesség öregedése miatt nőhet; járványok vagy katasztrófák átmenetileg megemelhetik a halálozásokat.

Magyarországon a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) teszi közzé a halálozások számát és a halálozási rátát; nemzetközi adatszolgáltatók között megtalálhatók a WHO és más szervezetek, amelyek összehasonlítható statisztikákat készítenek. A megfigyelők az adatokat demográfiai elemzések, közpolitikai döntések és kutatások alapjául használják.