Halálozás

Halálozás a létfontosságú funkciók megszűnését jelentő esemény, amely a biológiában és az emberi társadalomban egyaránt alapfogalom. A kifejezés a halál (halál) szóból képzett, az -zás képző pedig a folyamatot, eredményt jelöli. Gyakorlati értelemben halálozás akkor állapítható meg, amikor orvosi vagy jogi szempontból megkérdőjelezhetetlen a létfenntartó funkciók visszafordíthatatlansága.

Típusai és okai szerint a halálozás lehet természetes, amelyet egészségi állapot megváltozása vagy öregedés okoz; illetve külső okokra visszavezethető, például baleset, mérgezés, öngyilkosság vagy gyilkosság. A haláleset rövid leírása tartalmazza az elhalálozás időpontját, helyét, az azonnali és az alapvető (begészítő) okokat, s gyakran történik boncolás vagy igazságügyi orvosszakértői vizsgálat.

Jogi és adminisztratív vonatkozásai közé tartozik a halálozás bejelentése a hatóságoknak, valamint a halotti anyakönyvi kivonat kiadása, amelyet a halálozási tény hivatalos igazolásaként használnak. Ezenkívül a halálozás indítványozza a temetési vagy hamvasztási tevékenységeket és az öröklési események megkezdését.

Demográfiai értelemben a halálozás a népesség dinamikájának egyik alapvető tényezője. A halandóság és a halálozási arány megfigyelése lehetővé teszi a népességek várható élettartamának, egészségügyi helyzetének és társadalmi-gazdasági folyamatainak elemzését. Kulturálisan a halálozás köré gyakran rítusok, gyász és temetési szertartások szerveződnek, amelyek közösségi és egyéni szinten is támogatást nyújtanak a veszteség feldolgozásához.