Geolokáció

Geolokáció vagy helymeghatározás olyan folyamat, amelynek célja, hogy meghatározza egy eszköz vagy felhasználó földrajzi helyét. Ezt különböző adatok és technológiák kombinációjával érik el, lehetővé téve a helyhez kötött szolgáltatások és alkalmazások használatát.

A legfontosabb technológiák közé tartozik a globális navigációs műholdrendszerek (GNSS), például a GPS, GLONASS, Galileo és BeiDou, amelyek műholdak jeleivel adnak pontos koordinátákat. Ezen felül léteznek úgynevezett IP-alapú geolokációs módszerek, amelyeket az internetes kapcsolat alapján becsülnek a helyzetre. Mobiltelefonos hálózati cellák és Wi‑Fi hotspotok is szolgáltathatnak helyadatokat, gyakran kombinált megközelítésben használva. A Bluetooth-alapú beaconok és szenzoradatok (például fényérzékelés, magnetométer) is hozzájárulhatnak a pontossághoz.

A helymeghatározás pontossága széles skálán mozog: GNSS külső tereken néhány méteres vagy jobb pontosságot ad, beltéren és beépített környezetben gyakran csökken. IP-alapú vagy Wi‑Fi alapú módszerekkel több tíz métertől akár száz méter feletti pontosság is elérhető. A pontosságot befolyásolják környezeti tényezők, torzítások és az alkalmazott adatrendszerek.

A geolokációt használják például navigációra, útvonaltervezésre, vészhelyzeti és közlekedési szolgáltatásokra, helyalapú hirdetésekre, vállalati analitikára és személyre szabott tartalmakra. Adatvédelmi és jogi kérdések is felmerülnek: a felhasználók beleegyezése, adatvédelmi rendeletek és az adatok kezelésének átláthatósága fontos szempontok.