Fénykárosodás

Fénykárosodás a fényenergia különböző hullámhosszúságú sugárzásának szövetekben és sejtekben okozott károsodásának összefoglaló neve. A jelenség kiterjed az ultraibolya (UV) fényre, a látható fényre és az infravörös sugárzásra, és lehet akut vagy krónikus, lokális vagy általános. A leggyakoribb érintett területek közé tartozik a bőr és a szem.

Mechanizmusai közé tartozik a DNS-károsodás, oxidatív stressz, sejtregulációs zavart és gyulladást, amely sejtes funkció-kiesést vagy apoptózist eredményezhet. Szem esetében az UV-sugárzás keratitist (szaruhártya-gyulladást) okozhat; hosszabb expozíció esetén fokozódik a szürkehályog és a retina degenerációjának kockázata. A bőrön napégés, idővel fotóöregedés (fény okozta öregedés) és pigmentációs változások alakulhatnak ki, és ritkábban fototoxikus reakciók is előfordulhatnak.

Okok és kockázati tényezők közé tartozik a közvetlen UV-sugárzás a napfényben, a szoláriumok, valamint erős mesterséges fényforrások és hosszú ideig tartó expozíció. Bizonyos gyógyszerek és anyagok fotoszenzitizáló hatással járhatnak, ami növeli a fénykárosodás kockázatát.

Megelőzésében a napsugárzás elleni védelem a legfontosabb: széles spektrumú UV-védő szemüveg, sapka és védő ruházat, árnyékkeresés és a nap legintenzívebb időszakainak kerülése. Hegesztés, orvosi vagy ipari munkák során speciális védőfelszerelés viselése javasolt. Kék fényre vonatkozó védelem és megfelelő világítás szintén hasznos lehet.

Diagnózisa a klinikai tünetek és anamnézis alapján történik, szükség esetén bőr- és szemészeti vizsgálattal. Kezelése a kiváltó ok kiküszöbölése, tüneti terápia (gyulladáscsökkentők, fájdalomcsillapítás), szükség esetén orvosi beavatkozások lehetnek. A hosszú távú kockázatok csökkentése érdekében fontos a folyamatos védelem és megfelelő expozíció-korlátozás.