Funkcióellenrzés

Funkcióellenrzés, helyesebb szó szerint funkcióellenőrzés, a funkciók viselkedésének megítélésére irányuló folyamat. A kifejezés mind matematikai, mind informatikai kontextusban használatos. Célja annak igazolása, hogy egy adott funkció vagy rendszer megfelel-e a rá vonatkozó követelményeknek és specifikációnak. A fogalom gyakran a funkcionális viselkedés ellenőrzését emeli ki, szemben például a nem funkcionális tulajdonságokkal (teljesítmény, megbízhatóság).

Matematika területén a funkciók ellenőrzése a tulajdonságok igazolását foglalja magában. Ilyenek például az injektivitás, surjektivitás, monotonitás, folytonosság vagy adott funkcionális egyenletek teljesülése. Erre alapuló megközelítések közé tartoznak a bizonyítások, ellenpéldák felvetése, illetve általános elvek alapján történő következtetés.

Informatikában a funkcióellenrzés a szoftver- vagy hardvermegvalósítás funkcionális megfelelőségének bizonyítását jelenti. Célja, hogy a megvalósított funkciók helyesen reagáljanak a specifikációnak megfelelő bemenetekre és helyes kimeneteket adjanak. Módszerek közé tartozik a unit- és integrációs tesztelés, a tulajdonságalapú tesztelés (property-based testing), a futásidejű ellenőrzés, a formális verifikáció (modellező ellenőrzés, tételek bizonyítása), valamint SMT-alapú vagy formális specifikációk használata. Hardver esetén gyakori eszköz a tesztpad és a megfeleltetés ellenőrzése.

Előnyei közé tartozik a hibák korai felderítése és a bizonyítható megbízhatóság, míg kihívásai közé sorolható a specifikáció pontos megfogalmazása, a kifelé néző állapotok kezelése és a korlátos erőforrások miatti állapot-explozió. A funkcióellenrzés alapvető része a megbízható szoftver- és hardverfejlesztésnek.