Forráshivatkozások

Forráshivatkozások a tudományos és akadémiai írások olyan elemei, amelyek arra szolgálnak, hogy rögzítsék, honnan származnak a felhasznált adatok, gondolatok és állítások. Célja a hitelesítés és a nyomon követhetőség megteremtése: az olvasó ellenőrizheti az információk eredetét, és szükség esetén hozzáférhet a bővebb adatokhoz.

Az egyik legfontosabb megosztás a szöveges hivatkozások és a listáztatás. A szöveges hivatkozások arra utalnak, melyik forrásból származik az adott állítás, és a végén vagy lábjegyzetben található a teljes adat. A bibliográfia vagy irodalomjegyzék egyesíti a teljes forrásadatokat, lehetnek lábjegyzetek vagy végjegyzetek is.

Minőségi források: elsődleges források (adatközlő dokumentumok, kutatási cikkek) és másodlagos források (értékelések, összefoglalók). Megbízhatóságért meg kell vizsgálni a szerzőt, a kiadót, a peer-review státuszt és az elérhetőséget (például DOI vagy tartós URL). Online és offline források egyaránt használhatók, de minden adathalmazt meg kell adni.

Általános elemek a hivatkozásokban: szerzők, kiadás éve, cím, kiadó vagy folyóirat, kiadás helye, oldalszámok, és ha online forrásról van szó, URL vagy DOI. Több szerző esetén a névformátum és a sorszám is fontos. A szöveges hivatkozások gyakran zárójelben vagy mondatszerűen szerepelnek.

Jó gyakorlatok közé tartozik a konzisztens stílusválasztás és a források gondos ellenőrzése, a plágium elkerülése és a források rendszeres frissítése. Szerkesztés során használhatók hivatkozás-kezelő eszközök, amelyek segítik a pontos idézést és a bibliográfia naprakésen tartását.