Fogamzás

Fogamzás, azaz a koncepció a férfi és a női gaméták összeolvadásával létrejövő biológiai folyamat, amely során egy diploid zigóta keletkezik, és ezzel megindul a terhesség. Humánban általában a peteérés után a petevezetékben történik a termékenyítés, amikor a spermium áthalad a zona pellucidan és megkezdi az oocita megtermékenyítését. A spermium capacitation állapotában van, és az acrosoma reakció révén képes áthatolni az oocita burokán.

Miután a spermium a petesejtbe hatol, az oocita megtermékenyítésével a meiozis II végződik, a kifejlődő pronuklei összeolvad, és kialakul a zigóta, amely 46 kromoszómát tartalmaz. Ezt követően a kezdeti sejtosztódások (cleavage) során morula és később blastocysta alakul ki, amely megkezdi a beágyazódást a méh endometriumába körülbelül 6–10 nappal a megtermékenyítés után.

A fogamzás időablaka függ a peteérés időpontjától: a megtermékenyítő petesejt 12–24 órán belül élőképes, míg a spermiumok a női reproductív traktusban több napon keresztül életben maradhatnak, akár 3–5 napig is.

A fogamzás lehet természetes vagy támogatott, például in vitro fertilizációval (IVF) vagy intracytoplasmás spermiumbeültetéssel (ICSI). Ilyen módszereknél a megtermékenyítés gyakran laboratóriumi körülmények között történik, majd a fejlődő embriókat beültetik a méhbe.

Egészségügyi szempontból a fogamzás sikerességét befolyásolja a spermium- és petesejt minősége, a petevezetékek átjárhatósága és az endometrium fogadókészsége. A termékenységi problémák genetikai, hormonális, anatómiai vagy endometriális okokra vezethetők vissza.