Ferdítés

Ferdítés olyan fogalom, amely a ferdülés, elhajlás vagy elfordulás aktusát vagy eredményét jelöli, amikor egy test vagy felület nem a tervezett, vízszintes vagy függőleges irányhoz igazodik. A szó a ferdít igéből származik, amely hangsúlyosan a dőlésre, hajlásra vagy elferdülésre utal.

A fogalom több szakterületen használatos, így általános értelemmel ruházza fel a jelenséget. Értelmezése a kontextustól függően változik: lehet egyszerű geometriai hibaarány, vagy pedig funkcionális problémát okozó eltérés a rendszerekben és szerkezetekben.

Gépészeti és gyártási környezetben ferdítés alatt általában a komponensek közötti eltolódást vagy beállási hibát értik, például tengelyek, fogaskerekek vagy csapágyak esetében. Az ilyen ferdítés ronthatja a működést, növelheti a rezgést és fokozhatja a kopást, ezért szigorú toleranciákat és rendszeres karbantartást igényel.

Geológiában és földtani munkákban a ferdítés a rétegek dőlését jelenti a vízszintes síkhoz képest, amelyet dip- és strike-szögekkel írnak le. Az ilyen jellegű ferdítés a tektonikai erők hatására alakul ki, és alapvető információt szolgáltat a felszín alatti szerkezetek megértéséhez.

Építőiparban és felület- vagy szerkezetdiagnosztikában ferdítés alatt a felületek vagy alapok oldal- vagy dőlésére utalhat. A korrekciók és átépítések célja a megfelelő sík és vízszint biztosítása.

Mérés és eszközök között gyakran szerepelnek a dőlésmérők, inclinometerek, szintező eszközök vagy lézeres szintezők, amelyek a ferdítés mértékét fokban vagy százalékban adják meg.

Lásd még: ferdülés, dőlés, dőlésszög.