Felpuhulás

Felpuhulás egy általános kifejezés, amely egy anyag vagy szerkezet puhaságának fokozatos vagy gyors átmenetét írja le. Gyakran hő, nedvesség vagy kémiai átalakulások hatására jön létre, és lehet részben vagy teljesen reverzibilis, attól függően, hogy milyen változások zajlanak le az anyagban.

Fő mechanizmusai közé tartozik a hőhatás, amely energiát ad a kötődéseknek és a rácsszerkezet merevségét csökkenti; a nedvesség beépülése vagy víztartalmának növekedése, amely plasztikussá teszi az anyagot; illetve kémiai vagy enzimes átalakulások, amelyek lebontják a szerkezetet vagy oldják fel a kötőanyagokat. Ezek a tényezők együtt vagy külön-külön megváltoztatják az anyag textúráját.

Használati területek közé tartozik az élelmiszer-tudomány és az anyagtudomány. Élelmiszernél a felpuhulás melegítés hatására megváltoztatja a belső textúrát: például kenyér belseje vagy zöldségek állaga válik puhábbá; húsok esetében a kötőszövet megpuhul. Anyagoknál a polimerek és kompozitok megmunkálhatóságát növeli a megpuhulás, és a jelenséget laboratóriumi mérésekkel értékelik.

Mérése gyakran textúra-elemzéssel, keménység-változás méréseivel és vizuális észleléssel történik; laborban DSC vagy DMA eszközökkel meghatározzák a megpuhulási pontot és a releváns hőmérséklet-tartományt. A jelenség jellemzője, hogy a környezeti feltételek megváltoztatásával bizonyos esetekben visszafordítható.