Fehérjemembrán

Fehérjemembrán (fehérjemembránok) kifejezés általában a biológiai membránokkal kölcsönhatásba lépő fehérjékre utal. Ezek lehetnek integrálisan beépülő transzmembrán fehérjék vagy perifériás fehérjék, amelyek a membrán felszínén vagy annak közelében kötődnek. Membránfehérjék alapvető szerepet játszanak az anyagátvitelben, a jelátvitelben és a membránok energetikai folyamataiban.

Szerkezet és elhelyezkedés: A legtöbb membránfehérje hidrofób részeket tartalmaz, amelyek transzmembrán doménekké rendeződve átívelnek a lipid-rétegen. Egyes fehérjék perifériás módon kapcsolódnak a membránhoz, lipid-kötődés vagy kölcsönhatás révén. A szerkezet szorosan összefügg a funkcióval: csatornák, szállítók és receptorok például gyakran több transzmembrán doménnel rendelkeznek.

Funkciók: Keresztülvihetik a molekulákat és ionokat (csatornák, szállítók), részt vehetnek jelátvitelben (receptorfehérjék), katalizálhatnak reakciókat (membrán-enzimek), és hozzájárulhatnak a membrán szerkezetéhez vagy energiaátalakulásához (például elektrontranszport-rendszerek).

Kutatás és példák: Membránfehérjéket krisztallográfiával, cryo-EM-mel és egyéb spektroszkópiai módszerekkel tanulmányoznak. Példák közé tartoznak az aquaporinok (vízcsatornák), a transzmembrán receptorok (például GPCR-k), az ioncsatornák és az ATP-szintáz fehérjék alapító részei.