Extrakció

Extrakció, vagy kivonás, olyan fizikai-kémiai eljárás, amely során egy célkomponenst elválasztunk egy összetett keverékből úgy, hogy az adott komponens egy másik fázisba átkerüljön. Az eljárás a megoszlási egyensúlyon alapul: egy anyag oldhatósága különböző oldószerekben eltér, és ez lehetővé teszi a kiválasztást.

Fajtái közé tartozik a folyadék-folyadék (oldószeres) extrakció, a szilárd-folyadék extrakció, és a szuperkritikus extrakció. A folyadék-folyadék extrakció során két immiscibilis oldószer között oszlik meg az anyag; a szilárd-folyadék változatban a célanyag egy szilárd anyagból oldódik ki; a szuperkritikus extrakció a szuperkritikus állapotban lévő oldószert használja, például szuperkritikus CO2-t.

Klasszikus technikák közé tartozik a Soxhlet kivonás, a maceráció és a perkoláció, míg modern megoldások közé sorolhatók az ultraszonikus és mikrohullám-által segített extrakciók, továbbá a szuperkritikus CO2-alapú folyamatok.

Alkalmazások: analitikai laboratóriumokban a célkomponensek és nyomelemek kivonása; élelmiszer- és gyógyszeriparban illóanyagok és növényi kivonatok előállítása; környezeti mintákból szennyezők kimutatása; illóolajok és más értékes összetevők előállítása.

Paraméterek és hatékonyság: a megfelelő oldószer kiválasztása; hőmérséklet, nyomás és idő; a fázisok aránya és keverés mértéke; a pH és a kiindulási összetétel is befolyásolja a kivonás szelektivitását és a hozamot. Környezetbarát megközelítésekben a toxicitás és a hulladék mérséklése is fontos szempont.

Az extrakció fontos eljárás a kémiai analitikában, a növény- és élelmiszeriparban, valamint a környezeti technológiákban, mivel lehetővé teszi a célkomponensek hatékony, szelektív elválasztását és tisztítását.