Edgeworthkockában

Az Edgeworth-kocka egy mikroökonómiai grafikus eszköz, amely két jószág és két ügynök közti végleges endowments elosztását szemlélteti. A modellben adott a teljes endowments X̄ és Ȳ, és minden elosztás egy pontra rendelhető a kockán: az első ügynök fogyasztása (x1, y1), a második pedig (X̄ − x1, Ȳ − y1). A horizontális tengely az első ügynök X-tartalmát, a vertikális tengely pedig az ő Y-tartalmát mutatja; a második ügynök fogyasztása a kocka ellentétes sarkában található. Így a kocka minden pontja egy végrehajtható elosztást jelent a teljes endowments alapján.

Az indifferencia-görbék az egyes ügynökök preferenciáit ábrázolják: mindegyik görbe egy adott hasznossági szintet jelöl. A két görbe érintési pontjai adják a Pareto-hatékonyságot, azaz olyan elosztásokat, amelyeket egyik fél javítása nélkül sem lehet tovább javítani. Ezeket az érintőpontokat összekötő görbét nevezzük szerződés görbéjének (contract curve). Ha a preferenciák konvexek, a hatékony elosztások belső része a kocka belsejében helyezkedik el, és hosszában végighúzódik a szerződés görbéje.

Historikusan Francis Ysidro Edgeworth vezette be ezt a vizualizációt a 19. század végén. A kocka rávilágít arra, hogyan kereskedelem révén nyerhetnek többet a felek, és hogyan alakul ki a hatékony elosztás. Gyakran kapcsolódik hozzá a core fogalma, amely a kezdeti endowments alapján elérhető, egymás javítását kizáró megállapodások halmazát írja le.

Fontos megjegyezni, hogy az Edgeworth-kocka csak egy egyszerűsített, statikus modell: két jószág, két ügynök, konvex preferenciák és nincs külső hatás. A valóságban a piacok dinamizmusa, pénzáramlások és kockázatok bonyolultabbá teszik a problémát, de a kocka továbbra is hasznos vizuális eszköz a kezdeti elemzésekhez.

---