Depozíciós

Depozíciós is a melléknév formája a depozíció szónak, amely a lerakódás vagy a lerakódott rétegesség jelenségéhez kapcsolódó fogalmakat írja le. A szó a depozíció kifejezésből származik, és a melléknév a jelenség köré tartozó tulajdonságokra vagy folyamatokra utal.

Geológiában és üledékföldtani összefüggésekben a depozíciós kifejezés a lerakódási folyamatokra utal. Ilyenkor a kőzetanyagot vagy üledéket különböző közvetítőkkel vízben, levegőben vagy biológiai aktivitás révén rakódik le, és ennek eredményeként rétegek, üledéksorozatok képződnek. A depozíció típusa lehet clastikus (szilárd fragmentszálódás), kémiai vagy biológiai eredetű, és meghatározza a rétegek szerkezetét, szerelését és iszapképződését.

Anyagtechnológiában és félvezetőgyártásban a depozíciós eljárások azok a módszerek, amelyek során vékony rétegek kerülnek egy substrát felületére. Ismert példák a kémiai gőz lerakódás (CVD) és a fizikai gőz lerakódás (PVD), illetve elektrolitos depozíció. Ezek a technikák vékonyfilm-készítésre szolgálnak olyan alkalmazásokban, mint optikai bevonatok, félvezető eszközök és korrózióvédő rétegek.

Archeológiában és stratigráfiában a depozíció fogalma a rétegek időbeli korrelációjának megértéséhez kapcsolódik, hiszen a lerakódott anyagok rétegsorai történeti információt hordoznak.

Pénzügyi vagy jogi szövegekben a depozíciós jelző ritkábban fordul elő; ott inkább a depozíció (betét, letét) vagy letéti kifejezéseket használják. Összegzésként a depozíciós kifejezés a lerakódási folyamatokra és a lerakódott rétegekre utal, több tudományterületen alkalmazható.