Defragmentáció

Defragmentáció, vagy töredezettségmentesítés, a számítástechnikai adattárolási rendszerek karbantartási folyamata, amelynek célja, hogy a fájlok adatai és a hozzájuk tartozó szabad területek fizikailag egymás mellé kerüljenek a lemezen. A fájlok gyakran több részre kerülnek tárolva, például módosítások vagy törlések után, és a részek különböző helyeken maradhatnak. Ez fragmentációt okoz, ami növeli a lemezfej és a hosszabb I/O műveletek idejét, különösen hagyományos merevlemezeken (HDD).

A defragmentáció során a számítógép szoftvere elemzi a lemez elrendezését, és áthelyezi a fájlok adatblokkjait úgy, hogy azok egymás után, kontiguen legyenek, valamint a szabad területek egy nagyobb foltra tömörüljenek. Ennek eredményeképpen csökken a keresési és olvasási idő, és javulhat az általános rendszerteljesítmény, különösen olyan rendszereken, amelyek sok apró fájlt kezelnek.

HDD és SSD között jelentős különbségek vannak. Mágneses merevlemezeken a defragmentáció hosszú távon is teljesítménynövelő lehet, mivel csökken a fejrész mozgási ideje. Szilárdtest-meghajtókon (SSD) azonban a fragmentáció gyakran kevésbé hatékony, és felesleges adattmozgatás a meghajtó élettartamát csökkentheti; ezért SSD-k esetén a defragmentációt gyakran nem szükséges rendszeresen futtatni, vagy csak ritkán és célzottan végzik, a gyártó ajánlásai szerint.

Gyakorlati szempontból a legtöbb operációs rendszer automatikusan kezeli a defragmentációt HDD-n, ütemezetten vagy háttérfolyamatként. SSD-k esetén ezt általában elhagyják vagy minimálisra csökkentik. A rendszeres karbantartás és a meghajtó típusának megfelelő beállítások figyelembevételével optimalizálható a tároló teljesítménye.