DCeltolódás

A DCeltolódás, magyarul DC eltolódás, egy jel állandó, időben nem változó komponense, amely a jeltartalmat eltolja egy adott értékkel. Gyakorlatban a jel középértékének vagy átlagértékének megemelkedése vagy lecsökkenése jelenti, és a frekvenciaspektrum zero Hz komponenseként jelenik meg. Diszkrét időben x[n] jelnél a DC eltolódás a jel átlaga: x̄ = (1/N) ∑ x[n].

Okok és mérés

A DC eltoldás gyakori oka a szenzorok vagy áramkörök belső biasa, az erősítők bemeneti biasárama, az AC-kapcsolás nem megfelelő alkalmazása, vagy például egyes méréseknél a referenciapont helytelen beállítása. Mérhető úgy, hogy a jel átlagértékét megmérik: DC-coupled módban az eszközök (például oszcilloszkóp vagy multiméter) a hosszú távú átlagot szemlélik. Diszkrét rendszerekben a DC-eltolódás a hosszú ideig tartó mintavétel átlaga is lehet.

Hatások

A DC eltoldás baselint tol el a jel körül, ami torzítást vagy alacsony frekvenciás torzulást okozhat, különösen az alacsony bedurranási frekvenciájú (low-frequency) jelfolyamatokban és analóg/digitális átalakítók esetén a dinamikatartomány beszűküléséhez vezethet. Különösen problémás lehet audio- és mérnöki alkalmazásokban, ahol a túl nagy offset a küszöbértékek közelébe viheti a jelvonalat.

Eltávolítása és kezelés

Az offset gyakran megszüntethető vagy minimalizálható AC-kapcsolással (kapacitív elválasztás a jelből), magas-hasító szűrőkkel, vagy DC-servó hurok alkalmazásával. Digitális feldolgozásban a jel középértékének kivonása vagy offset kompenzáló algoritmusok használata jellemző. Pontszerű kalibrációval az offsetet gyártásközben vagy üzembe helyezéskor nullázhatják vagy méretbe állíthatják.

Alkalmazások

A DC eltolódás fontos tényező a méréstechnikai, mérőeszköz- és szenzortechnológiában, valamint az elektronikus áramkörök tervezésében, ahol a ferdeségmentes mérések és a stabil referencia elengedhetetlen. A jelzés fizikai vagy digitális feldolgozásában a DC komponens megértése alapvető a helyes jelfeldolgozáshoz.