Csoporttagoltság

Csoporttagoltság olyan állapot vagy mutató, amely megmutatja, hogy az egyén mely csoportokhoz tartozik, és mennyire érzi magát ezek tagjának. A csoportok lehetnek formálisak vagy informálisak, például család, nemzetiség, vallási közösség, munkahelyi szervezet, hobby-közösség vagy társadalmi osztály. A csoporttagoltság együttesen magában foglalja a tényleges tagságot és a belső, identifikált kötődést a csoporthoz.

Kialakulása lehet ascribed (öröklött vagy születésből adódó) és achieved (kifejezetten szerzett, például belépés egy klubba vagy csapat tagjává válás). E kettő gyakran összefonódik: valaki például etnikai vagy nemzetiségi csoporthoz tartozóként születik, de később egy munkahelyi vagy szakmai közösséghez is csatlakozhat. A csoporttagoltság tehát egyszerre strukturális tény (mely csoportokhoz tartozik valaki) és pszichológiai tapasztalat (mennyire érzi magát érintettnek és értékesnek a csoporttagként).

Elméleti megközelítések között kiemelkedik a társadalmi identitás elmélete, amely szerint a csoporttagság hozzájárul a önazonossághoz és befolyásolja az intergroup viselkedést, kölcsönhatásban az in-group és out-group dinamikaival. A csoporttagoltság összefügghet a társadalmi tőkével, a bizalommal és a kooperációval, ugyanakkor előidézhet kirekesztést vagy diszkriminációt is, ha csoportközi viszonyok feszesek vagy konfliktusosak.

Mérése általában önbeszámolókra, tagsági státuszokra és részvételi szintekre támaszkodik. Kontextusfüggő és dinamikus lehet: egy személy különböző helyzetekben más-más csoportok tagjának érezheti magát. Célja a társadalmi folyamatok megértése, a csoportközi kapcsolatok feltárása és a befogadás vagy az egyenlőtlenségek feltárása.