Csoportnyomás

Csoportnyomás, vagy társas nyomás, a társas befolyás egyik formája, amelynek során egy személy véleményét vagy viselkedését úgy módosítja, hogy összhangba kerüljön a csoport által ismert vagy vélt normáival. Gyakori cél az elfogadás megszerzése és a kiközösítés elkerülése, de előfordulhat a csoporthoz tartozás erősítése is.

Két alapvető mechanizmus létezik. A normatív befolyás abban nyilvánul meg, hogy az egyén a csoport véleményéhez igazodik a társadalmi elfogadás érdekében; az információs befolyás akkor lép fel, amikor az egyén úgy gondolja, a csoport véleménye helyesebb lehet. A nyomás lehet közvetlen vagy indirekt: lehet nyílt megkérés vagy fenyegetés, illetve rejtett, a viselkedési példákon keresztül ható norma‑követés.

Kutatások és megközelítések. Az Asch-konformitási kísérletek rávilágítottak arra, hogy a csoportnyomás miként befolyásolhatja a helyes válaszokat annak érdekében, hogy az egyén ne legyen kivéve a csoportból. Későbbi kutatások kiemelik a kultúra szerepét: kollektivista társadalmakban általában erősebb a konformitási nyomás, és a szociális identitás a csoportnormák internalizálását erősíti.

Kontekstusok és hatások. Szerepel például az oktatásban, munkahelyeken és baráti közösségekben. A csoportnyomás pozitív példája lehet a közös egészséges viselkedésre ösztönző normák betartása; negatív oldala a bántalmazás, a kockázatos vagy megtévesztő magatartások elterjedése. A hatás mértéke függ az egyéni tulajdonságoktól, a csoport méretétől, a konszenzus erősségétől és a csoport irányításától.

Ellensúlyozása. Kritikus gondolkodás, különböző nézőpontok keresése, támogató környezet kialakítása és nyílt beszélgetés segíthet abban, hogy az egyén saját értékrendje szerint dönthessen, miközben a csoport pozitív normáit tiszteletben tartja.