Aneurizmától

Aneurizma vagy aneurizma kiemelkedésnek nevezzük egy véredény falának helyi, lassan vagy gyorsan növekvő kitágulását. A leggyakoribb helyek közé tartozik az aorta aneurysma (a főverőér) és az agyi erek aneurysmái, de előfordul perifériás artériákban is. Aneurizmák lehetnek szakaszos (fusiform) vagy kúpos/sackularis formájúak, és gyakran csak véletlenszerűen találnak rájuk képalkotás során, ha a beteg tünetmentes marad.

Okai között szerepel atherosclerosis, magas vérnyomás, dohányzás, genetikai hajlam, valamint fertőző vagy gyulladásos folyamatok és trauma. Bizonyos aneurysma típusokat aromikusan vagy veleszületetten is kimutathatnak; a koponyaeriák aneurysmái különösen veszélyesek lehetnek a repedés és súlyos vérzés miatt.

Aneurizma tünetei helytől függően változnak. Sokszor nincs panasz, de növekedés vagy repedés esetén súlyos fájdalom, pulzáló tömöttség (abdominális esetben), vagy stroke-szerű tünetek jelentkezhetnek. Koponyaideghúzódással járó aneurysma repedése súlyos fejfájást, nyaki merevséget, eszméletvesztést okozhat.

Diagnózisban ultrahangos vizsgálatok, számítógépes tomográfiás (CT) angiográfia, mágneses rezonanciás (MR) angiográfia és digitális szubtrakciós angiográfia játszanak szerepet. Kezelését a méret, a növekedés üteme és a tünetek határozzák meg: kisebb, stabil aneurysmák megfigyelésre kerülnek; nagyobbak vagy gyorsan növő aneurysmák endovaszkuláris (például EVAR) vagy nyílt sebészeti megoldással javíthatók. Sérülés esetén sürgősségi beavatkozás szükséges.

A megelőzés fő pontjai a vérnyomás kontrollja, dohányzás abbahagyása, testsúly és lipid-szint optimalizálása, illetve általános érrendszeri egészség megőrzése.

Aneurizmától kifejezésről: a magyar nyelvben a -tól képződésű helyhatározói forma az aneurizma fogalmából származó eredetet vagy okot jelölő kifejezésekben fordul elő.