ATPenergiát

Az ATP (adenozin-trifoszát) a sejtek fő energiaátvivő molekulája. Energiát tárol foszfátkötéseiben, és amikor a harmadik foszfátcsoport leválik, ADP-re és szervetlen foszfátra (Pi) bomlik. Ezzel a reakcióval a sejt energiaforrást ad és vesz fel az élettani folyamatokhoz.

Az ATP hidrolízise során felszabaduló energia lehetővé teszi a sejtek számára végzett munkát: például izomkontrakciót, aktív transzportot a sejthártyán át, valamint különböző biokémiai reakciók gyorsítását vagy irányítását. A standard szabadenergia-változás hozzávetőlegesen -30,5 kJ/mol, fiziológiás körülmények között pedig gyakran kb. -50 kJ/mol, amely megkönnyíti a energiamegosztást a sejtszintű folyamatok között.

Az ATP regenerálása több útvonalon történik. A mitokondriumban zajló oxidatív foszforiláció az elektrontranszportlánc energiáját használja fel az ATP-szintézisre. Emellett a szubsztrát-foszforiláció is hozzájárulhatja az ATP keletkezését glikolízis útján. Növényeknél és más fotoszintetizáló élőlényeknél a fényreakciók photofoszforilációja is új ATP-t termel a kloroplasztokban.

Az ATP kiemelkedő szerepe minden élő sejtben megfigyelhető: energiát szolgáltat a molekuláris gépek működtetéséhez, bioszintézist irányít, és az energiaállapotot az ATP/ADP arányon keresztül szemléli a sejt. Az ATP nem hosszú távú energiatároló eszköz, ezért gyakran és gyorsan újra kell termelni.