önbizalmat

Önbizalom, vagy köznyelvi formában az önbizalmat a saját képességeiben és értékében való pozitív meggyőződésként értelmezzük. Ez a belső hit befolyásolja, hogy miképp közelítünk feladatokhoz, kihívásokhoz és interperszonális helyzetekhez. Az önbizalom lehet általános, amikor az egész életen át jelen levő önértékelésről van szó, illetve speciális, amikor egy adott feladathoz vagy helyzethez kapcsolódó hitet jelent.

Az elméletben két fő vonal van: az általános önbecsülés vagy önértékelés, és az önhatékonyság, azaz a konkrét feladatok végrehajtására vonatkozó hit abban, hogy képesek vagyunk sikeresen megoldani egy adott helyzetet. A kettő egymással kölcsönhatásban van: erős általános önbizalom és magas önhatékonyság növeli a motivációt, a kitartást és a teljesítményt. Fontos megkülönböztetni az önbizalmat az arroganciától, amely a valós képességek felülértékeléséből fakad.

Fejlesztése érdekében fontos a sikertelményes, reális célok kitűzése, a pozitív visszajelzés és a kudarcok feldolgozására szolgáló stratégiák gyakorlása, a reális önbeszélés és a készségek gyakorlása. A gyakorlatias tanulás és a támogató környezet mind megerősítik az önbizalmat, ami javíthatja a teljesítményt, a stresszel szembeni ellenállást és a mentális egészséget.

A szóformák: az önbizalom a főnév; az "önbizalmat" a tárgyesetben használt alak.