ínszövet

Ínszövet, vagy ínszöveti szövet, a hosszú sűrű kötőszövetek közé tartozó típus, amely az izom és a csont között helyezkedik el. Feladata az izomerő mechanikus átadása a csontra, ezáltal lehetővé teszi a mozgást és a mozgatóízületek hatékony működését.

Összetételében a fő alkotóelem a kollagén típus I. rostok nagy sűrűségben rendeződnek fasciculusokba, amelyeket tenocitáknak nevezett sejtek követnek. Az extracelluláris matrix proteoglikánokat tartalmaz, és csak kis mennyiségű elastin található benne. A vérellátás általában korlátozott, különösen a középső ínszakaszban, ami lassabb gyógyulást eredményezhet. A külső felületet gyakran paratenon vagy epitenon és más kötőszövetes rétegek borítják.

Funkciója az izom-erő átadása a csontra és a mozgás mechanikai hatásainak stabil kezelése. Mechanikai tulajdonságai jellegzetesen irányfüggőek (anisotropikusak): a hosszú rostok erősek és ellenállóak meghatározott irányokban, de viszkoelasztikusak is, s hosszú távú terhelés esetén sérülékenyek lehetnek.

Fejlődése és gyógyulása részben embrionális fejlettséghez köthető; edzés és terhelés növelése erősíti a rostokat, de ciklikus túlterhelés tendinopátiához vezethet. A gyógyulás lassú a vérellátás gyengesége miatt, és általában a gyulladásos, proliferációs és remodelálási szakaszokon át zajlik, gyakran ép rostokra épülő hegszövetet hagyva.

Klinikai vonatkozások közé tartozik a tendinopátia, részleges vagy teljes ínszakadás. Diagnózisában előnyös az ultrahang és a mágneses rezonancia képalkotás. Kezelése magában foglalhat pihenést, célzott fizikoterápiát, eccentrikus edzést, gyulladáscsökkentést és szükség esetén sebészeti beavatkozást. Megelőzésként fontos a fokozatos terhelésnövelés és az izomerőn alapuló edzés.