étvágy

Étvágy szó szerint az étkezés iránti szubjektív vágyat jelenti. Gyakran összetévesztik a jóllakottság érzetével, de technikailag az étvágy a tudatosan átélhető, motiváló vágy az élelem fogyasztására, amelyet a test energetikai szükségletei mellett a jutalmazó és szenzoros élmények is alakítanak.

Fiziológiai alapok szerint az étvágyat both a homeosztásos (táplálkozási szükséglet) és a hedónikus (jutalmazási) rendszerek irányítják. A hipo­tha­lamusz idegrendszeri központjai közül a lateralisi magtól induló “éhes” jelzések, míg a ventromediális rész a jóllakottság érzetét erősíti. A ghrelin a gyomorból, ébresztőhormonként növeli az étvágyat, míg a leptin és az étkezést befolyásoló hormonok (például inzulin, GLP-1, peptide YY) csökkentik azt. A központi jutalmi rendszerek, különösen a dopaminerg és opioidok által vezérelt hálózatrendszerek, fokozzák a kínálatban lévő ételek vonzerejét.

Szabályozásában fontos szerepet játszik a rövid távú visszajelzés az emésztőrendszerből (gyomornyomás, tápanyagok észlelése a bélben), valamint a hosszabb távú energiaszint és circadián ritmus. Külső tényezők is jelentősen befolyásolják: íz, illat, stressz, hangulat, élelmiszer-hozzáférhetőség és társas környezet.

Klinikai vonatkozásokkal élve az étvágy zavara összefügghet étvágytalansággal (anorexia), túlzott étvággyal (hiperfágia), vagy olyan állapotokkal, mint anorexia nervosa, Prader-Willi-szindróma, cachexia és más endokrin rendellenességek. Értékelése gyakran önbeszámolók és viselkedéses vizsgálatok kombinációját igényli.