érkárosodás

Érkárosodás olyan állapot, amely során a véredények fala károsodik vagy működésük romlik. Kiterjedhet artériákra, vénákra és kapillárisokra, és lehet akut vagy krónikus. Gyakori okai közé tartozik atherosclerosis, hipertónia, diabetes mellitus, dohányzás, gyulladásos vasculitis, fertőzések, trauma és sugárzásnak való kitettség.

Az érkárosodás hátterében gyakran endothel-diszfunkció, gyulladás, oxidatív stressz és lipidlerakódás áll. A fal szerkezeti gyengülése, elzáródás vagy vérzések is előidézhetik a szövetek oxigénellátásának romlását.

Ennek következtében szervi ellátás hiánya alakulhat ki, ami szívizom-infarctushoz, agyi ér elzáródáshoz (stroke-hoz) vagy perifériás érbetegséghez vezethet. Különösen érintettek lehetnek a mikrovaszkuláris rendszerek diabeteses betegeknél, ami retinopátiához, nefropátiához és neuropátiához vezethet.

Diagnosztika magában foglalja a kórtörténet és fizikális vizsgálat értékelését, laboratóriumi vizsgálatokat (lipidprofil, vércukor, gyulladásos markerek), valamint képalkotó eljárásokat, például Doppler ultrahangot, CT- vagy MR-angiográfiát és hagyományos érképzést.

Kezelése a kiváltó tényezők kontrollálására törekszik és a szövetek ellátásának helyreállítását célozza. Ennek része a vérnyomás, vércukor és lipidszint szabályozása, életmódváltás (dohányzás elhagyása, testmozgás), és gyógyszeres terápia: antitrombotikus kezelés, antikoagulánsok és statinok; gyulladásos érbetegségek esetén immunszuppresszív kezelés. Szükség szerint revaszkularizáló beavatkozások is alkalmazhatók, például stentelés vagy bypass.