élelmiszerfogyasztás

Élelmiszerfogyasztás a mindennapi élelmiszer-fogyasztási választások összessége, amelyben mennyiségi és minőségi szempontok egyaránt szerepet kapnak. A bevitt energia és tápanyagok meghatározzák a tápláltsági állapotot, de egyúttal tükrözik a kultúrát, az élelmiszer-elérhetőséget és a gazdasági-környezeti feltételeket.

Fogyasztási szokások és mennyiségek alakulását számos tényező befolyásolja: jövedelem és árak, országonkénti elérhetőség, családi és kulturális hagyományok, életkor és nem, oktatás, foglalkozás, stressz és időhiány, valamint marketing és technológiai fejlesztések.

Az élelmiszerfogyasztást gyakran étkezési felmérésekkel értékelik, például 24 órás visszaemlékezésekkel vagy élelmiszer-naplókkal, hogy becsüljék a kalória- és tápanyag-bevitelt. A túl kevés vagy túl sok energia, a makro- és mikrotápanyagok hiánya vagy feleslege egészségügyi kockázatokhoz vezethet, beleértve alultápláltságot, vashiányt vagy elhízást, és krónikus betegségek kialakulását.

A fogyasztási minták környezeti hatásokkal is járnak: az élelmiszer-előállítás erőforrás-igénye, élelmiszer-hulladék és a feldolgozott élelmiszerek aránya összefügg a fenntarthatósági célokkal. Sok elemzési megközelítés a növényi alapú étrendek és a feldolgozottság mérséklésére törekszik a bolygóterhelés csökkentése érdekében.

Közpolitikák és ajánlások igyekeznek irányt mutatni a táplálkozással összefüggő döntésekben. Ide tartozik a nemzeti táplálkozási útmutatók, címkézés, iskolai étkeztetés, adók és támogatások a friss gyümölcsök és zöldségek felé. A globalizáció és urbanizáció hatásai miatt a fogyasztási minták dinamikusak és változóak.