ásványianyagsrségének

Az ásványianyagsűrűség (ásványianyagsűrűségének kifejezése is előfordul) egy adott anyagban található ásványi összetevők átlagos sűrűségi értékét jelöli. Gyakorlati értelemben két fő értelmezést érdemes megkülönböztetni: a tiszta ásványi sűrűséget (true density), amely csak a szilárd ásványi részek sűrűségét veszi figyelembe, és a bulksűrűséget vagy tömegsűrűséget, amely a porozitás hatását is magába foglalja. A mértékegység általában g/cm³ vagy kg/m³.

A mérése során a tiszta ásványi sűrűséget gyakran pycnometriával határozzák meg, Archimédesz elvén alapuló kiemeléses módszerekkel, miközben a minta megfelelő kiégetése és szárazsága szükséges lehet. A bulksűrűséget a minta tömegének és térfogatának meghatározásával számítják, és figyelembe veszik a porozitást, üregek jelenlétét is.

Jellemző ásványi sűrűségek példái: kvarc (kvarc) kb. 2.65 g/cm³; kalcit kb. 2.71 g/cm³; olivin 3.2–3.5 g/cm³; magnetit kb. 5.15 g/cm³; barit kb. 4.5 g/cm³. Ezek az értékek iránymutatók, mert a valóságban egy kőzet ásványi összetétele és a szennyeződések módosíthatják az átlagos sűrűséget.

A sűrűség fontos jellemző a geológiában és a materialiszemléletben: meghatározza a kőzet tömegét és teherbírását, a porozitást és vízáteresztést, a bányászati potenciált, valamint a mineralogiai összetétel következtetéseit vizsgálatoknál és modellezéseknél.