áramlásmérk

Az áramlásmérk (áramlásmérő) olyan eszköz, amely folyadékok, gázok vagy gőzök áramlási sebességét vagy térfogatáramát méri. A mért mennyiség lehet térfogatáram (m3/s vagy L/s) vagy tömegáram (kg/s). Az ilyen készülékek nélkülözhetetlenek a folyamatirányításban, víz- és szennyvízkezelésben, az energetikában, a vegyiparban és HVAC rendszerekben. Telepíthetők sorban a csővezetékbe vagy kültéri/klipmentes változatban is.

Az áramlásmérk típusai a mérés elvétől függően változnak. Mechanikus mérők közé tartozik az impeller- vagy turbina-alapú eszköz, amely a forgó lapátok számától függően adja a térfogatáram értékét; rotaméterek, ahol a lebegő test a folyadék ellenkező irányú áramlása mellett emelkedik a konvergáló/egyenes részben. Differenciálhás nyomású mérők a nyomáskülönbség alapján számítják a térfogatáramot, ilyenek az orifice lemez, Venturi-cső vagy más redukciós geometria. Ultrahangos mérők transit-time vagy Doppler elven működnek; elektromágneses mérők vezető folyadékokra alapulnak, Faraday-törvény szerint. Coriolis-mérők rezgőcsöveikben mérik a tömegáramot és a folyadék sűrűségét; termikus mérők gázokra kis áramlásoknál a hőátadást mérik; vortex mérők a jelenségben keletkező örvénysugárzást érzékelik.

Alkalmazások és kivitelezés: az áramlásmérk lehetővé teszi a folyamatok monitorozását, kötegelt mérését, költségkimutatást és energiafogyasztás nyomon követését. A pontosság, mérési tartomány, nyomás- és hőmérséklet-korlátok, szennyeződés és rezgések befolyásolják teljesítményét. Telepítéskor fontos a megfelelő egyenes szakaszok és a gyártó ajánlásainak betartása. Kalibrálás és nyomon követés általában elengedhetetlen, a szabványosítás és mértékegységekre (ISO, helyi szabványok) való megfelelés pedig biztosítja az adatok megbízhatóságát.