államszerkezet

Az államszerkezet a közhatalom szervezeti kereteinek összességét írja le: hogyan oszlanak meg és hogyan működnek a hatalmi ágak, milyen felépítés és működési elvek szerint működik az állam, és hogyan szerveződik a közigazgatás és a területi egységek rendszere. Kiemelt elemei közé tartozik a hatalmi ágak megosztása, a jogállamiság elve, valamint az alkotmányos keret és a közigazgatási intézmények közötti viszony.

A három fő hatalmi ág a törvényhozó (legislative), a végrehajtó (executive) és az igazságszolgáltatás (judiciary). A hatalmi ágak egymástól függetlenek, ugyanakkor egymást ellenőrzik és kiegyensúlyozzák, hogy minimalizálják a hatalom koncentrációját és biztosítsák a jogállamiságot. Az alkotmány vagy alaptörvény rögzíti az egyes ágak hatáskörét, a jogszabályalkotás és a jogkikényszerítés alapelveit.

A területi szerkezet a központi közigazgatás és a helyi közigazgatási szintek (például területi egységek, önkormányzatok) közötti viszonyt írja le. A központi állam biztosítja a nemzetközi és országos érdekek védelmét, míg a helyi szintek a közvetlen szolgáltatásokat és a közösségi döntéshozatalt végzik. A közigazgatási rendszer feladata a jogszerűség és a hatékonyság biztosítása a közszolgáltatások terén.

Típusai között megtalálhatók a egységes (unitárius) államok, ahol a központi hatalom dominál, és a föderatív államok, ahol a régiók vagy tartományok széles önkormányzati jogkörrel rendelkeznek. Az államszerkezet tehát a hatalmi szervek elrendezését és a közigazgatás működését foglalja magában, és különbözik az államformától, amely a közhatalom gyakorlásának politikai módját írja le.