Újrafeldolgozhatók

Újrafeldolgozhatók olyan anyagok vagy termékek, amelyek a gyűjtést követően, elkülönítés és előfeldolgozás után visszaalakíthatók hasznosítható alapanyagokká vagy új termékekké. A fogalom magában foglalja az anyag fizikai és kémiai tulajdonságait, a szennyeződés mértékét, valamint azt, hogy a feldolgozás gazdaságilag és környezeti szempontból megvalósítható-e.

A kiválasztásnál fontos tényezők közé tartozik, hogy az adott anyag könnyen elkülöníthető legyen a többi hulladéktól, legyenek megbízható piacai az újrafeldolgozott termékeknek, és a gyártás során ne merüljön fel jelentős minőségromlás. Bizonyos anyagoknál, például papírnál, üvegnél és fémtárgyaknál magasabb a visszavezethetőség esélye; néhány műanyag (például PET, HDPE) részben újrafeldolgozható, de a keveredés és a kontamináció ronthatja a minőséget.

A folyamat általában a gyűjtés és szelektív válogatás, majd az előfeldolgozás, a pelletálás vagy darabolás, végül az újrahasznosító gyártás. Az újrahasznosított alapanyagok felhasználása csökkentheti az erőforrás- és energiaszükségletet, mérsékli a hulladéklerakó kapacitásigényét, és hozzájárul a körforgásos gazdasághoz.

Kihívások közé tartozik a szennyeződés és a különböző anyagok keveredése, a gazdasági megtérülés bizonytalansága, illetve a piacok és szabványok változékonysága. Szabályozási szinten uniós és nemzeti irányelvek ösztönzik a szelektív gyűjtést, a tervezési döntéseket és a hatékony újrahasznosítást. Magyarországon a hulladékgyűjtés és -feldolgozás rendszere a jogszabályi keretek és közszolgáltatások révén támogatott, a cél pedig a gépjármű és csomagolási hulladék, valamint a vegyes műanyagok újrafelhasználásának növelése.