végelszámolásra

Végelszámolásra, vagy röviden végelszámolás, a magyar vállalkozási jog egyik önkéntes, záró kivonulási forma, amelynek célja a vállalkozás tevékenységének befejezése, a fennálló kötelezettségek rendezettségben történő felszámolása és a cég nyilvántartásból történő törlésének elérése. Ezt a módszert általában azok a solvent (fizetőképességgel rendelkező) társaságok választják, amelyek a működés megszüntetését és a végleges zárást előnyösebbnek találják az insolvenz eljárásoktól.

Jogalap és alanyok: A végelszámolás a gazdasági társaságokról szóló jogszabályokban intézményesített lehetőség, amelyet a tagok, részvényesek vagy a törzstőke társaságokra vonatkozó szabályok szerint a cégképviseleti szerv kezdeményezhet. A folyamatban gyakran közreműködik egy végelszámoló (képviseletében eljáró személy vagy cég), akit a részesedéssel rendelkező tagok vagy a bíróság bízhat meg.

Eljárási lépések: A végelszámolás megkezdéséhez a döntésben rögzítik az eljárás célját és a végelszámoló megbízását. A végelszámoló felel a vagyon felméréséért, a követelések rendezéséért, az eszközök értékesítéséért és a fennálló kötelezettségek rendezéséért, valamint a zárszámadás és a végleges lezárás előkészítéséért. A zárszámadás bevételeit és kiadásait összevetik a vagyonvesztés nélkül lezárt eredménnyel, és a maradványt a tagok között osztják fel. A felszámolás és a zárás tényét be kell jegyezni a cégbíróságon, és közzétenni a hivatalos közlönyben vagy a cégközlönyben, hogy a hitelezők és más érdekelt felek tudomást szerezzenek róla. A NAV és egyéb hatóságok felé is lezárásra történik a megfelelő adózási és beszámolási megfelelés.

Következmények és összegzés: A végelszámolás befejeztével a vállalkozás jogi személyisége megszűnik, és a cég nyilvántartásából törlik. A munkavállalók jogai megszűnéskor rendezettek lehetnek a jogszabályok szerint. Ha közben fennáll insolvenciális helyzet, a végelszámolás helyett felszámolási eljárás léphet életbe.