személyisége

A személykifejezés a magyar nyelvben a személyiség főnév 3. személyes birtokos alakja, amely arra utal, hogy valakié vagy valamineké a személyiség. Gyakran használják olyan mondatokban, amelyek egy személy jellemzőit vagy viselkedési mintázatait írják le, például: a színész személyisége érdekes. Nyelvi értelemben tehát a kifejezés egy adott személy belső tulajdonságaira utal.

A személyiség fogalma a pszichológiában a hosszú távon viszonylag stabil gondolkodási, érzelmi és viselkedési mintázatok összességét jelenti, amelyek megkülönböztetik az egyént más személyektől. A személyiség magába foglalja a temperamentumot, a motívumokat, az önkép és az interperszonális viselkedés jellegzetességeit. A fejlődésben genetikai hajlamok és környezeti hatások egyaránt szerepet játszanak, és az életkor előrehaladtával fokozatosan módosulhatnak a tapasztalatok és a kontextus hatására.

Elméleti megközelítések között megtalálható a személyiség-tulajdonságok elmélete (trait theory), amely a hosszú ideig fennálló tulajdonságokat emeli ki, és gyakran a Big Five vagy ötfaktoros modell keretében rendszerezi őket. Más nézetek közé tartozik a pszichoanalitikus, a humánista és a kognitív-viselkedésalapú megközelítés, amelyek a motívumokat, önismeretet és a környezeti hatások szerepét hangsúlyozzák.

A személyiség mérése és értékelése pszichológiai tesztek és kérdőívek révén történik. Gyakori eszközök a Big Five alapú kérdőívek (például NEO-PI, BFI) és típusorientált eszközök (MBTI), valamint projektív módszerek. Az értékelést gyakran klinikai, munkahelyi vagy oktatási kontextusban alkalmazzák, de eredményeit kritikusan és etikai szempontokat figyelembe véve szabad értelmezni.

---