végberendezéseket

A végberendezések kifejezés olyan eszközöket jelöl, amelyek a rendszer vagy hálózat végpontján helyezkednek el, és közvetlenül a felhasználóval vagy a környezettel lépnek kapcsolatba. A fogalom több ágazatban használatos, például telekommunikációban, informatikában, energia- és automatizálási alkalmazásokban. A végberendezés lehet bemeneti vagy kimeneti kapcsolat, amely a szolgáltatást igénylő felhasználóhoz vagy a folyamat végponthoz kapcsolódik.

Példák szerint a végberendezések közé tartoznak a felhasználói végberendezések, például számítógépek, okostelefonok, nyomtatók, asztali telefonok és set-top boxok; hálózati végberendezések, például modemek, routerek és végponti kapcsolók; valamint ipari és automatizálási környezetben található szenzorok, aktuátorok és PLC-k. Széles körben alkalmazható fogalom ez a különböző rendszerek végpontjainak jelölésére, ahol a végberendezés kezeli a jel- vagy energiaátvitelt, a felhasználói interakciót vagy a folyamatvezérlést.

Megfelelőség és szabályozás szempontjából a végberendezésekre különféle előírások vonatkozhatnak, például elektromos biztonság, elektromágneses kompatibilitás (EMC), illetve az adott piacra vonatkozó tanúsítási követelmények. Ezen túl fontos a kompatibilitás és az interopérabilitás biztosítása, a biztonságos üzemeltetés és az energiatakarékossági szempontok figyelembe vétele a tervezés és a beszerzés során.